Keresztelő Szent jános templom

A kisszebeni plébániatemplomot 1460-ban gótikus stílusban építették. 1518-1523 között Johannes Brenngyssen építette át reneszánsz stílusban, ezt a tevékenységet felirat is megörökítette. A lunettás kapu készítője feltehetően Vincenzó da Ragusa, raguzai Vince mester, dalmát származású kőfaragó. Szárnyasoltára s szószéke szintén az ő műve, három szobor pedig Lőcsei Pál mester tanítványainak munkája. A szószék mellvédje reneszánsz orsós-korlátos, pilaszteres. A Berzeviczy-sírkő XV századi, gótikus. A templom képeinek egy része másolat, az eredetieket 1890-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumba vitték. Ekkor restaurálták a templomot is, Schulek Frigyes tervei szerint. Harangtornya reneszánsz, 1657-bó1 származik.
Forrás: bucsujaras.hu

Keresztelő János története

 

Keresztelő János

– a katolikusoknál Keresztelő Szent János, (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalálta kereszténység fontos, szimbolikus alakja.

Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt. János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. „Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4) és gyakran böjtölt. (Máté 9,14 ; Máté 11,18-19).

Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél.

 Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.” (Mt 3,15). Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Heródiás manipulációi következtében a király lefejeztette Jánost (a Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, az megígérte, hogy teljesíti egy kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.)

Jézus korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost. (Máté 11,11) 

 

Festmény:Leonardo da Vinci : Keresztelő Szent János

              ( 1509 k. Louvre )